Az agy szintetizálja, értelmezi az érzékszervektől kapott információkat, és a külvilág, illetve a test ingereire adandó is itt fogalmazódik meg. Megfelelő működéséhez óriási mennyiségű tápanyagra van szükség, egy nagy artéria látja el friss, oxigéndús vérrel. A központi idegrendszer részeit, az agyat és a gerincvelőt a robosztos koponyacsontok és a gerinc csigolyái védik a külső behatásoktól. Az ingereket a különböző szervek és szövetek érzékelő receptoraitól a környéki idegek szállítják a gerincvelőbe és az agyba.
Hogyan működik az agy?
Az agyat idegsejtek (neuronok) milliárdjai építik fel, melyek mindegyike nagyjából 10 000 másik sejttel tart kapcsolatot. A neuronok hálózatán az információ elektromos impulzus útján terjed. Az idegsejtek egymással úgynevezett neurotranszmitterek (kémiai anyagok) segítségével kommunikálnak. Az információátadás sebessége részben az idegsejtek nyúlványait burkoló ún. mielintől függ. Fiatal kutya esetében az üzenetek nagy sebességgel terjednek, az agy öregedésével azonban a folyamat lassul. Egyes betegségek következtében a mielin nem megfelelő alakul ki vagy degenerálódik, így az idegi működés is károsodik.
Ösztön és tanulás
Minden egyes ingertípus külön idegi pályán jut el az agyba. Feltehetően az agyban elszórtan elhelyezkedő sejthálózat, a limbikus rendszer mérlegeli, hogy a kutya egy adott helyzetben az ösztönei szerint cselekedjen, vagy azt tegye, amit a gazdi kíván. Az ember a helyesen elvégzett feladat jutalmazásával befolyásolja a rendszer működését, vagyis a kutya a jutalom reményében inkább engedelmeskedik, mint hogy "alantas" ösztöneire hallgasson.
Központi idegrendszer
A központi idegrendszer az agy fennhatósága alatt áll. A gerincvelő feladata zömében az agyból származó információn eljuttatása a test minden pontjához. Az agyból 12 pár ideg ered, melyek a fej és nyak területét, például a szemet és az orrot idegződik be. A test többi részét ellátó idegpárok a gerincvelőből indulnak ki. Minden összetett viselkedést- például egy kan kutya válaszát egy másik kutya jelölő viselkedésére- a központi idegrendszer vezérel. A kan megérzi a szagot, ez az inger a szaglóidegen keresztül az agyba jut. Az agy elektromos jeleket küld a gerincvelőbe, az pedig a húgyhólyaghoz.
Ezek a jelek arra serkentik a hólyag záróizmát, hogy elernyedjen. A záróizom elernyedésének ingere a gerincvelőn át visszajut az agyba, melynek hatására az agy aktivitása fokozódik. Ennek következtében a hátsó láb izomzatához az agyból megint csak a gerincvelőn át az a parancs érkezik, hogy vizeletürítés előtt emelkedjen fel.
A kutya viselkedése
A kutya viselkedését erőteljesen meghatározza származása, de ez távolról sem jelenti azt, hogy egyszerűen ösztönlény. Sőt, minden egyednek megvan a maga különleges jelleme, tűrőképessége, idomíthatósága, és "intelligenciája", Viselkedését kiterjedt családja, a falka is nagymértékben befolyásolja. Bizonyos értelemben a kutya hasonlít hozzánk: személyiségét a genetikai örökség, a tanulás és az élete korai szakaszában szerzett tapasztalatok egyaránt formálják.
×saját gépelés
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
